4. A rajzfilmek mint világkép alakító tényezők a kisgyermekkorban, A világképét alakítja

A világképét alakítja

A világ nyelvi képe mint a szemantikai kutatások tárgya A világ nyelvi képének mint fogalomnak viszonylag gazdag hagyományai vannak nemcsak az európai, hanem az amerikai nyelvtudományban is.

Fontos helyet foglal el a mai szemantikában, amely választ keres a következő kérdésekre: 1.

Herder és W. Herder számára a nyelv a tudományok formáját jelenti, amelyben és amelynek megfelelően létrejönnek a gondolatok. Azt állította, hogy minden nemzet rendelkezik egy saját gondolati készlettel, amely jelekké válik.

Ez a gondolati készlet nem más, mint a nemzet nyelve, amelyben felfedezhetjük a századok hozzájárulásainak a nyomát. Ez az egész nemzet a világképét alakítja a kincstára Herder, J. A világképét alakítja Werke. Teil Berlin, ; Schaff, A. Państwowe Wydawnictwo Naukowe.

Warszawa, A Herder, valamint Kant és Hegel filozófiai nézeteit követő W. Nem azért, mert határaik egybeesnek, hanem azért, mert a valóságnak a nyelv segítségével történő átalakítása következtében a szellem felfoghatja a világ egységét Humboldt, W.

Gesammelte Schriften. Berlin, Úgy vélte, hogy a nyelvészeti kutatások legfontosabb célja abban rejlik, hogy felfedezzük a nyelvi részvételt a képzetek kialakításában.

a világképét alakítja

Az a gondolat, hogy a nyelv a valóságot emberi világgá alakítja, Humboldtnál összekapcsolódik azzal a módszertanilag termékeny tézissel, hogy a nyelvet dinamikájában, genetikailag és nemcsak mint kész merev alkotást kell vizsgálni Humboldt i.

Humboldt szerint a gondolat és a szó közötti kölcsönös összefüggés világossá teszi, hogy a nyelv tulajdonképpen nemcsak a már megismert igazságok kifejezésének az eszköze, hanem annál sokkal több, nevezetesen olyan eszköz, amely elősegíti az eddig meg nem ismert igazságok felfedezését is.

a világképét alakítja

Nézete szerint a nyelvek közötti különbözőség szirupok a látás helyreállításához a hangok és a jelek különféleségében, hanem a világnézetek különbözőségében rejlik, amelyek minden nyelvtudományi kutatás végső célját meghatározzák, mivel minden természetes nyelv csak a rá jellemző világnézetet tartalmazza.

Ezért a Humboldt-féle elméletet Weltanschauung-elméletnek szokás nevezni a tudományban.

  1. Gyógyszer a jó látásért
  2. Hogyan lehet egyedül helyreállítani a látást
  3. A világ nyelvi képe mint a szemantikai kutatások tárgya Evangélikus Theologia belyegzo-belyegzokeszites.

Humboldtnál a nyelv az adott nemzet szellemének sajátos kifejezője, amely a nyelv belső formájában innere Sprachform nyilvánul meg.

Így a nyelven keresztül manifesztálódik a nemzet szellemének egyik eleme, nevezetesen a világnézet.

HALÁL ÉS VILÁGKÉP

Ebből az következik, hogy a világ nyelvi képe nem más, mint ennek a világnak a megértése, értelmezése, interpretációja a józan ész filozófiájának megfelelően, illetve a mindennapi tapasztalatoknak, valamint az adott kummunikációs közösség által létrehozott, illetve átvett és akceptált normák, értékek, minősítések, értékelések és elképzelések módjainak az összegzése, csoportosítása, osztályozása az anyagi és a szellemi valóságra való tekintettel.

A Humboldt-féle gondolatokat az ún.

Weisgerber, aki ennek az irányzatnak a fő képviselője volt, azt vallotta, hogy az a tény, hogy a nyelv meghatározott szókinccsel és szintaxissal rendelkezik, azt jelenti, hogy a világ tagolódása tükröződik benne, amely semmiképpen sem a tárgyakban, hanem a nyelvben létezik.

Szerinte minden nyelvi közösséget az anyanyelvben rögzült világról szóló közös kép alkot, amelyet kizárólag a nyelvi struktúrák, pontosabban, a nyelvi tartalom struktúrái tartalmaznak, amelyek mint a gondolkodás tárgyai rendezik és rendszerezik a külső világot, és továbbítják róla az általánosított tudást.

A világ nyelvi képe mint a szemantikai kutatások tárgya

Tehát a nyelv tükrözi a beszélők tapasztalatait, a világ minősítését és értelmezését. A szóban forgó a világképét alakítja és minősítéseknek a nyelv segítségével történő rögzítése a világ nyelvi képében és ezeknek a nemzet általi továbbadása a következő nemzedékeknek a világnézet alakítását vonzza maga után. Weisgerber feltételezte a fogalmak világának a létezését, amely világ a tárgyak világával a közvetítő szerepet játszó nyelv segítségével áll kapcsolatban Mańczyk, A.

Krytyczne uwagi do teorii językowej Leo Weisgerbera. Zielona Góra, Weisgerber tanítványa és gondolatainak a folytatója Gipper volt, Helyreáll a látás glaukómában szerint a világ nyelvi képe nemcsak a szemantikai tartalomban, hanem a grammatikai és a szintaktikai kategóriákban is megnyilvánul. Azt hangsúlyozta, hogy a világ nyelvi képe valós tény, amelyet állandóan megtapasztalunk. Azt, hogy a világ nyelvi képe objektívan létezik és ellenőrizhető, Gipper több példával is igyekezett illusztrálni, például a színek szemantikai mezőivel, a rokonsági relációkat bemutató hálóval, a növény- és az állatvilág osztályozásával, minősítésével amely különböző a különböző nyelvekben stb.

HALÁL ÉS VILÁGKÉP | Magyar néprajz | Kézikönyvtár

Anusiewicz, J. In: Językowy obraz świata szerk. Lublin, A német nyelvtudományban a világ nyelvi képe problematikájával többen is foglalkoztak, pl.

A rajzfilmek mint világkép alakító tényezők a kisgyermekkorban A mai gyerekek olyan családokban nőnek fel, ahol a tömegméretekben előállított történetek uralják a család legkisebb tagjai életének egy részét, és ezek a történetek semmiféle kapcsolatban nem állnak ezen gyermekek mindennapi életével és környezetével írja George Gerbner a magyar származású médiakutató A média rejtett üzenete című könyvében Gerbner Szomorú tény az, hogy az üzenetek feladóinak filmstúdiók, producer-cégek, kereskedelmi csatornák célja a legtöbb esetben az, hogy saját bevételeit növelje, a világképét alakítja hogy felkészítse a jövő nemzedékét arra, hogy a későbbi felnőtt tartalmak megértője és használója legyen. Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei című könyvének egyik fejezetében a népszerű művek közül a rajzfilmeket elemzi speciális szempontból. Nem filmtörténeti, esztétikai elemzést adnak, hanem a filmek világképéről, értékközvetítési törekvéseiről beszélnek úgy, hogy három fő kérdést helyeznek az elemzés középpontjába: 1. Az alábbiakban röviden felvázoljuk a rajzfilmek különböző korszakait, úgy, hogy a fenti három kérdés megválaszolását helyezzük a középpontba.

Trier, P. Hartmann, G. Kandler, H. Wein, E. Albrecht, G. Nickel és mások is Lásd: Anusiewicz i. A világ nyelvi képéről szóló tézis az amerikai nyelvészetben is az etnolingvisztika keretében, F. Boas, E. Sapir és B. Whorf munkáinak köszönhetően fogalmazódott meg.

Mint ismeretes, az etnolingvisztika tárgya a nyelv és a kultúra közötti összefüggéseknek, valamint a valóság ember általi észlelése módjainak a kutatása. Az ún. Sapir—Whorf hipotézis szerint a nyelvtípus annak a kultúrának típusától függ, amelyben a a világképét alakítja keletkezett, de a kultúra típusa összefügg a nyelvtípussal is, amelyben kifejlődött és funkcionál.

A világképét alakítja

Ebből a hipotézisből a nyelvi relativizmus ma már általánosan elfogadott elve következik. Whorf szerint a nyelv nemcsak kommunikációs eszköz, hanem meghatározott világképet is tartalmaz, mivel az ember gondolatvilága szoros kapcsolatban áll a nyelv struktúrájával. Úgy vélte, hogy a nyelv mint a megismerési folyamatok eredménye a világképét alakítja foglalja a világképet, és ez a nyelvi világkép egyrészt döntő módon befolyásolja, alakítja és meghatározza a világ ember által történő megismerését, kategorizálását és konceptualizálását, másrészt pedig azt a módot is, ahogyan megtapasztaljuk és értjük ezt a világot.

Ezek a gondolatok ma is élnek, és egyre meghatározóbb tényezővé válnak a mai amerikai nyelvészetben, amelyet, mint tudjuk, manapság a kognitivizmus eszméje erősen jellemez.

a világképét alakítja

Példaként említhetjük G. Lakoff, M. Johnson, H. Putnam, R. Langacker, M. Turner nevét. Bartmiński szerint a világ nyelvi képe nem más, mint a nyelvben rögzült valóságnak az interpretációja, amelyet a világról szóló ítéletek formájában fogalmazhatunk meg.

Ezek az ítéletek vagy a grammatikai formákban, szókincsben, nyelvi szövegekben rögzülhetnek pl. Amikor megnevezzük az objektívan létező tárgyakat és jelenségeket figyelmen kívül hagyva az általános és absztrakt neveketakkor is kategorizáljuk azokat, és meghatározott szemantikai tartalmat konnotációt rendelünk hozzájuk.

Teljes szövegű keresés HALÁL ÉS VILÁGKÉP A haláleset kiváltotta igények, kihívások megválaszolási módját — tehát a temetkezési szokások egészét — alapvetően meghatározza a paraszti közösség jellegzetes ökotípusa, a tagjai túlnyomó többsége által gyakorolt gazdasági tevékenység s annak fejlettségi foka. Az elsősorban földművelő, állattartó, halász, kézműves, illetve ezeket valamiképp ötvöző életforma, s az abból következő vagyoni és társadalmi helyzet, valamint a létfenntartó tevékenység hagyományőrző foka feltétlenül befolyásolja, alakítja a halotti szokások megvalósulási formáját. Meghatározónak kell tekintenünk továbbá adott közösség társadalmi szervezettségi formáját, strukturáltságát.

Ebben az értelemben nem mondhatjuk azt, hogy a szavak a valóság elemeit tükrözik, mivel valóban csak jellemezzük a világképét alakítja minősítjük, azaz interpretáljuk, értelmezzük azokat. Egyébként többen is hasonló véleményen vannak, és az álláspontjukat azzal indokolják, hogy a nyelvben léteznek például általános nevek, nomina abstracta, a kulturális és a társadalmi szférához tartozó objektumokat jelölő nevek pl.

A föld, csillag, víz, ember, ló, macska, fa stb. Grzegorczykowa szerint a világ nyelvi képét fogalmi struktúraként kell értelmezni, amely az adott nyelvi rendszerben, azaz a grammatikai és a lexikális tulajdonságaiban rögzült, és a világképét alakítja a nyelvi szövegek megnyilatkozások révén jut kifejezésre.

Ennek a fogalmi nyelvspecifikus struktúrának a segítségével az adott nyelvet beszélő egyének osztályozzák és interpretálják, azaz felfogják szemgyakorlatok látásjavító technikák világot Grzegorczykowa, R. Grzegorczykowa kísérletet tesz arra is, hogy elkülönítse a világ nyelvi képét alkotó fogalmi struktúrának a komponenseit tulajdonságait.

Véleménye szerint a nyelv grammatikai tulajdonságai — bár tükrözik a világra vonatkozó emberi látásmódot — határozottan történelmi jellegűek a nyelv eredetét és nem a mai állapotát érintik, pl. Hasonló a helyzet az etimológia esetében is. A világ nyelvi képének a struktúrája számára nagy jelentőségűek a lexikális jelenségek, mivel a szókincs jegyei a világ sajátos klasszifikátorának a szerepét töltik be.

A világ nyelvi képét a lexémák a világképét alakítja tulajdonságai is alkotják, amelyek azt mutatják, hogy a beszélők hogyan határozzák meg a jelenségeket a világképét alakítja. Grzegorczykowa szerint a világ nyelvi képének következő komponensei a szemantikai konnotációk.

Ebben az esetben olyan jegyekről minősítésekről, emóciókról van szó, amelyeket az adott nyelvközösség vagy rétegek, illetve a világképét alakítja asszociál asszociálnak a nevek deszignátumaival kapcsolatban, és amelyek bizonyos nyelvi tényekben metaforákban, derivátumokban, frazeológizmusokban állandósulnak.

Egy másik elképzelés Tokarski, R. Ez lehetővé teszi, hogy az ember a nyelv segítségével nemcsak állításokat képes tenni a valóság létezési formáiról, hanem képes ezt a valóságot értékelni és minősíteni is. Így a világ nyelvi képét olyan törvényszerűségek halmazaként értelmezi, amelyek a grammatikai kategoriális kapcsolatokban flexió, szóképzés, szintaxisvalamint a lexika szemantikai struktúráiban realizálódnak, és amelyek egyfelől az adott nyelvre jellemző világnézetnek a módjait, másfelől pedig a világ szerveződésének általános megértését, az adott nyelvközösség által elismert értékeket tükrözik.

Tehát ebből az következik, hogy a valóság nyelvi képének leírásakor figyelembe kell venni a rendszerbeli és szövegbeli adatokat is.

a világképét alakítja