Tartalomjegyzék

Megfeszítette a szemem. Mi a kancsalság?

Tartalom

    megfeszítette a szemem

    Megfeszítette a szemem Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is, segíts, Sebasta püspöke! Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag, hátra se nézünk, elfutunk a zajló úton, eleresztve kezetek, magasabb szellemek - de ti csak mosolyogtok, okos felnőttek megfeszítette a szemem.

    Nem sért ha semmibe veszünk s aztán a bajban újra visszaszaladunk hozzátok, mint hozzád ma megfeszítette a szemem reszkető szívvel Mosolyogj rajtam, Balázs!

    megfeszítette a szemem

    Mert orv betegség öldös íme engemet és fojtogatja torkomat, gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm zihál, s mint aki hegyre hág, mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel, kifulva, akként élek én örökös lihegésben. S már az orvosok kése fenyeget, rossz nyakam fölvágni, melyet hajdan olyan megadón hajtottam gyetyáid közé, mintha sejtettem volna már Segíts, Balázs!

    Hisz a te szent gégédet is kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány kivégzett: tudhatod, mi az!

    megfeszítette a szemem

    Te ismered a penge élét, vér izét, a megfeszített perceket, a szakadt légcső görcseit, s a fulladás csatáját és rémületét. Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen, okos felnőtt! Te jól tudod, mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokall még az Isten jósága sem, s mit ér az élet S talán azt is, hogy nem is olyan nagy dolog a halál.

    megfeszítette a szemem

    Fontos információk.