Szemtorna – miért jó? Hogyan végezzük? - Miért lassú a látás

Miért lassú a látás

Két dimenzió mentén fogjuk elemezni a látás fejlődését 1. Míg a lokális folyamatok viszonylag korán kialakulnak, a téri integráció lassan fejlődik. A lokális-integratív dimenziót a hátsó nyakszirti agyterületekhez kötjük.

Ezen belül az occipitoparietális vagy a dorzális látórendszeri agyi struktúrák gyors fejlődése a látáson alapuló mozgásos vizuomotoros kontrollban kap szerepet; míg lassabb érés, fokozottabb hajlékonyság jellemezheti a tárgyak, események kategorizálását végrehajtó occipitotemporális vagy ventrális látórendszert. Az integratív működés lassú kialakulása A látás agykérgi folyamataival kapcsolatban ismereteink jelentős részét az állatokon végzett egysejt regisztrátumokat alkalmazó neurofiziológiai kísérletek adják.

Ezek nyomán az az általános felfogás alakult ki, hogy az elsődleges látókéregbe érkező látási input egyszerű ingertulajdonságok miért lassú a látás orientáció, szín, luminencia, mozgás, retinális diszparitás mentén kerül elemzésre, s ezt az elemzést viszonylag kis receptív mezővel rendelkező, tehát lokálisan működő neuronok hajtják végre.

figyelem váltó látás mi a 07 látomás

Pszichofizikai tanulmányok megerősítik ezt az elképzelést. A luminenciakontraszt által meghatározott élek, kontúrszegmensek elemzése esetén például adaptációs és maszkolási kísérletek során kiderült, hogy a retinakép elemzését több téri skálán működő, orientációhangolt szűrők végzik, melyek működése viszonylag lokális, tehát a látótérnek csak a szűrő méretével egyező darabjára vonatkozik 2.

Nagy mennyiségű leíró jellegű adat gyűlt össze a lokális látási funkciók fejlődésével kapcsolatban az emberi élet első évében. Tudjuk például, hogy nagyon korai preferencia alakul ki a mozgó ingerekre Nelson - Horowitz,két hónapos kortól kezdve jó a flickerérzékenység; két-három hónapos kor után megbízható a színérzékenység Teller - Bornstein, ; négy hónapos korban megjelenik a miért lassú a látás diszparitáson alapuló sztereopszis Braddick et al. A kontrasztérzékenységet meghatározó téri szűrők korai érési mintázatát csecsemők esetén az ún.

A használt ingerek általában szinuszos luminenciaeloszlású rácsmintázatok 3.

A makuladegeneráció diagnózisa

Egy adott téri frekvenciájú, orientációjú és kontrasztú mintázatot párban mutatnak be egy homogén szürke képpel, és regisztrálják, hogy melyik mintázatot nézi a csecsemő hosszabb ideig. A kontraszt változtatásával azután meg lehet mérni, hogy mi a csecsemő látási küszöbe egy adott téri frekvenciájú rácsra.

Ezen mérések alapján objektíven meg lehet mérni, hogy mi is a csecsemő rendelkezésére álló információ a látható fény luminenciakontraszt által meghatározott tartományában, és meg lehet rajzolni a csecsemő kontrasztérzékenységi görbéjét. Ez a görbe nemcsak laposabb lesz, mint a felnőtté, de a csúcsa az alacsonyabb téri frekvenciák felé tolódik el. Ez azt jelenti, hogy a csecsemő csak a tárgyak durva részleteit látja. A fenti nézéspreferencia-vizsgálatot a többi, miért lassú a látás említett ingertulajdonság esetén is el lehet végezni.

Az illusztrált fejlődés nagyrészt a fent említett lokális elemző folyamatok érése révén valósul meg. Amint egy bizonyos funkció megjelenésének idejét megbecsültük, az ezt követő fejlődés a következő kérdés.

Account Options

Ez azonban módszertanilag sokkal bonyolultabb, mert összehasonlító és nem abszolút egy bizonyos funkció jelen van-e avagy nem viselkedési vagy fiziológiai méréseken alapszik. Egy bizonyos feladatban nyújtott teljesítményt össze kell hasonlítani egy idősebb vagy felnőtt csoporttal.

  • Szivárványhártya-gyulladás (iridocyclitis) okai, tünetei és kezelése
  • Szemtorna – miért jó? Hogyan végezzük? - Miért lassú a látás
  • Makuladegeneráció tünetei és kezelése - HáziPatika
  • Asztigmatizmus látás-helyreállító műtét
  • Hogyan ismerjük fel a leggyakoribb szembetegségeket?
  • Papp Júlia, szemész A szem szivárványhártyájának írisz és a lencse mozgatásáért felelős sugártestnek a gyulladásos megbetegedése gyakori, kedvező prognózisú szemészeti betegség.

A nehézségek egyike, hogy a teljesítmény szintjét befolyásolják nem-vizuális tényezők, mint a motiváció vagy a figyelem hiánya, és az adatok összehasonlíthatósága a felnőtt csoportokéval emiatt nem mindig egyértelmű. Ez lehet az egyik ok, amiért az emberi látásfejlődés viselkedéses vizsgálatai a második év után nem túl számosak, bár az elmúlt évtizedben volt példa néhány jól kontrollált vizsgálatra. Újabb vizsgálatok kiemelik az ingerek időbeli jellegzetességeit a fejlődési görbék meghatározásánál.

A látásélességen túlmenően úgy tűnik, hogy a textúrán, mozgáson és színen Hollants-Gilhuijs, Ruijter és Spekreijse, alapuló vizuális szegmentáció és a formaazonosítás viszonylag lassan kialakuló, második életév után beérő képességek. Pontosan mely mechanizmusok húzódnak a gyermekek rossz teljesítményének hátterében ezeknél a feladatoknál?

Úgy tűnik, mindegyik feladat magában foglal a vizuális tulajdonságok lokális elemzésén túli mechanizmusokat is, és mindegyik a látómező egészén vagy nagyobb darabján megjelenő miért lassú a látás integrációjának képességén alapszik.

  • Az emberek műtét után elveszítik látásukat
  • Jellegzetes panaszok, tünetek Papp Júlia, szemész A szem szivárványhártyájának írisz és a lencse mozgatásáért felelős sugártestnek a gyulladásos megbetegedése gyakori, kedvező prognózisú szemészeti betegség.

A teljes látómezőben vagy a látómező nagyobb szegmensén belül megjelenő információ integrálása a tulajdonságok lokális elemzésén túlmenő folyamatokat igényel. Kiragadva egyet az elsődleges ingertulajdonságok közül, az orientáció információ integrálásáról fogok beszélni.

A lokális orientációmérések integrációja az alacsony szintű feldolgozás egyik igen fontos mechanizmusa, mely a tárgyak határait alkotó kontúrok kiemelését teszi lehetővé. Ez egy olyan köztes feldolgozási szint, amely még messze van a tárgyazonosítástól, de már implikálja a tárgyak háttértől való miért lassú a látás. Neurális háttere az elsődleges látókéreg orientációhangolt neuronjaik szintén orientációhangolt interakcióin, axonális összeköttetésein alapul Gilbert, Pszichofizikailag egy ún.

A kontúrszakaszok egybekötéséért felelős képességünket vezérlő neurális kapcsolatok szabályait egy zajba ágyazott Gábor-foltokból folyamatos ívet alkotó ingeregyüttessel vizsgáljuk 5. A Gábor-foltok modellezik az elsődleges látókéregben lévő irányérzékeny sejtek receptív mezejének tulajdonságait, és így optimális ingert nyújtanak számukra.

A beágyazott kontúrokat nem észlelhetjük kizárólag lokális szűrőkkel, vagy az ismert irányérzékeny, nagy receptív mezővel miért lassú a látás miért lassú a látás. A hosszú távú orientációs együtt járások észlelése a kontúr nyomvonala mentén csak a lokális mérések integrációjával lehetséges.

Makuladegeneráció tünetei és kezelése

A zaj arra kényszeríti a megfigyelőt, hogy ezeket a méréseket az egyes Gábor-foltok szintjén végezze, és kizárólag a lokális szűrők hosszú távú kapcsolataira támaszkodjon a foltok perceptuális összekötése során.

Így ezekkel az ingerekkel a téri integrációt szolgáló hosszú távú kapcsolatokat elkülönítve vizsgálhatjuk. Ezek a viszonylag alacsony szintű interakciók érzékenynek tűnnek a perceptuális csoportosítás tényezőire. Ebben a feladatban a zárt kontúrok fölényét mutattuk ki a nyílt kontúrokkal szemben a szomszédos elemek maximális távolságának szempontjából Kovács - Julesz,és fokozott lokális kontrasztérzékenységet a zárt kontúrokon belüli mezőben Kovács - Julesz Ezen interakciók megvalósulási szintjén egy tárgyközpontú formareprezentáció létezésére utaló jeleket is találtunk Kovács - Julesz, ; Kovács, ; Kovács et al.

A fenti eredmények az interakciók tárgyakhoz kapcsolódó feldolgozásban való részvételét jelzik.

Szivárványhártya-gyulladás (iridocyclitis) okai, tünetei és kezelése

Az irányultsági információ téri integrálását a kontúrdetekciós feladatban Field et al. A pszihofizikailag leírt hosszú távú interakciók lehetséges anatómiai alapját az elsődleges vizuális kérgen belüli horizonális kapcsolatokat alkotó axonok képezik Gilbert, Miért lassú a látás kontúr feladathoz hozzájárulhatnak még az extrastriatális kéregből eredő visszacsatolást biztosító összeköttetések, amik a felülről lefelé irányuló folyamatokért felelősek.

Egy nemrégiben végzett neuropszichológiai vizsgálatban Giersch et al. Ez az eredmény arra utal, hogy az elsődleges vizuális kéreg önmagában elegendő lehet a kontúrintegrációhoz.

Több mint négyszáz normális látású, öt és tizennégy év közötti gyereket vizsgáltunk a kártyás eljárással Kovács et al. Amint azt a 2. Ez igen nagy különbség kontúrintegrációs teljesítményben a két csoport között.

A teljesítmény fokozatosan emelkedik, és a felnőtt szintet csak valamikor a serdülőkor után éri el ebben a feladatban. Felmerült az a kérdés, hogy ez az igen meglepő eredmény és a nagyon lassú fejlődés valóban perceptuális fejlődésnek tulajdonítható, vagy miért lassú a látás, motivációs folyamatok állnak-e inkább a héttérben. Ennek eldöntésére egy perceptuális tanulási kísérletet végeztünk, melyben megvizsgáltuk, hogy egyrészt van-e tanulás ebben a feladatban, másrészt mennyire specifikus a tanulás az adott ingertulajdonságokra Kovács et al.

Tudni kell azt, hogy az alacsony szintű perceptuális tanulás jellegzetessége az ingerspecifikusság. Tehát ha például javulást érünk el egy olyan feladatban, ahol orientációjelzések határozzák meg a detektálandó ingert, a látást helyreállító gyakorlat nem fog áttevődni a feladat azon változatára, ahol az orientációt színnel vagy más jelzésekkel helyettesítettük Fiorentini - Berardi,Karni - Sagi, A nagyfokú ingerspecificitás miért lassú a látás azt jelzi, hogy a tanulás plasztikus neuronális változásai alacsony szintű kérgi területeken játszódtak le, ahol az ingerdimenziók még elkülöníthetőek.

Ez a fajta specifikusság nem áll fenn figyelmi vagy motivációs tanulásnál.

Hogyan ismerjük fel a leggyakoribb szembetegségeket?

Kísérletünkben egy új kártyasorozatot vezettünk be, amelyben a kontúr íve színnel, és nem orientációval volt jelezve. A szín által meghatározott kártyák nehézségi foka megegyezett az eredeti kártyák nehézségi fokával. Pár nap gyakorlás után jelentős, orientáció, illetve színspecifikus tanulást figyeltünk meg gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.

Úgy tűnik, hogy a kontúrészlelési feladatban a tanulás eredménye nem átvihető az irányultságról a színre, ez pedig azt jelzi, hogy a háttérben álló mechanizmusok specifikusan hangolt észlelési mechanizmusok. Miért teljesítenek a gyerekek rosszul a kontúrintegrációs feladatban? Az elsődleges látókéreg két-három rétegének vízszintes összeköttetéseiről kimutatták, hogy fejlődésük jócskán belenyúlik a gyermekkorba Burkhalter,sőt emberekben a V1 és V2 közötti visszacsatoló összeköttetések késleltetett, születés utáni fejlődésére is vannak jelek Burkhalter, További kísérletet végeztünk, hogy megállapítsuk, vajon az abszolút kérgi távolságokat áthidaló laterális miért lassú a látás hossza korlátozza-e a kontúrintegrációs feladatban nyújtott teljesítményt.

A kísérletben a kontúr elemei közt a távolságot változtattuk, de a viszonylagos zajszintet állandónak hagytuk.

látás és mentális problémák a szem egyszerre távollátó és rövidlátás

Azt találtuk, hogy a Dmin felnőttekben független a kontúrt alkotó elemek távolságától. Ez arra ha látásunk látja, hogy a felnőtteket csak a képi paraméterek jel-zaj arány korlátozzák a vizsgált távolságtartományban, a kérgi interakciók abszolút távolsága viszont nem.

Gyerekeknél azonban a kontúrelemek közötti kisebb távolságnál jobb volt a teljesítmény, és a gyermekek és felnőttek közötti különbségek a kontúrészlelésben nagyobb távolságoknál még nagyobbak voltak Kovács et al. Arra következtettünk, hogy gyerekeknél a hosszú távú interakciók rövidebb téri távolságot hidalnak át, mint felnőtteknél.

Mivel a kontúrteszttel vizsgált interakciók általánosabb értelemben nemcsak a kontúrok, hanem a vizuális kontextus integrációját is szolgálják, további vizsgálatokat végeztünk arra nézve, hogy milyen következményei lehetnek a hosszú távú neurális kapcsolatok éretlenségének a gyerekek "perceptuális világával" kapcsolatban.

Így például miért lassú a látás geometriai vizuális illúziót, az ún. Ebbinghaus-illúziót 6. Az Ebbinghaus-illúzió esetén a két középső kör egy-egy lokális ingernek tekinthető, melyeket a kontextusként elhelyezett kis, illetve nagy körök akkor tudnak befolyásolni, ha az összes ingerelem téri integrációja megtörténik a látómezőn keresztül.

Míg felnőttek esetén az illúzió mértéke nagyon világosan meghatározható, s mindig ugyanabba az irányba mutat a nagy körök által körülvett kör tűnik kisebbneknégyéves gyerekek általában nem tapasztalnak illúziót, vagy ha igen, az nagyon kis mértékű és bizonytalan irányú Káldy - Kovács, Egy másik esetben a binokuláris rivalizáció példáját vizsgáltuk meg, ahol a két szem számára mesterségesen, egészen eltérő képeket mutatunk be Kovács - Eisenberg, Ebben a kísérletben az egyik szem függőleges, a másik vízszintes rácsmintát szemlél, s a felnőtt megfigyelő a két mintázat rivalizálásából származó spontán váltakozást figyelhet meg a vízszintes és függőleges rácsminták között.

Négy-öt éves gyerekek azonban úgy tűnik, vagy egyáltalán nem látnak váltakozást tehát például csak vízszintes mintát látnakvagy a két mintázat apró foltjainak együttes jelenlétét észlelik ebben az esetben Kovács - Eisenberg, Ezt az eredményt ismét az integráció hiányával hoztuk összefüggésbe. Végül, a harmadik érdekesség, amit szeretnék említeni, szintén egy klasszikus érzékelési demonstrációhoz kötődik, az ún.

Nem így az öt év körüli gyerekek, akik még akkor sem képesek az arcot felfedezni, ha a két képet egyszerre mutatjuk meg nekik. Ezt a megfigyelést a fixáció képen belüli mintázatának követését felhasználó kísérletben is megerősítettük. Miért lassú a látás találtuk, hogy míg a felnőttek foltos képekre adott, eredetileg random fixációs mintázata átrendeződik a segítő inger bemutatása után, addig a gyerekeké random marad Kovács - Kovács, A foltok összeillesztéséhez feltehetőleg érett neurális interakciók szükségesek mind az elsődleges látókérgen, mind a magasabb látóterületeken miért lassú a látás.

Összegezve az eddigieket, úgy tűnik, hogy a lokális vizuális tulajdonságokat feldolgozó neurális elemek érnek először, míg a lokális tulajdonságokat koherens egésszé integráló hálózatok később szilárdulnak meg.

rossz látás demotivátorok rosszabb látás az esti órákban

A két agykérgi látórendszer lassú kialakulása, s fejlődésbeli disszociációja A majmokat leíró élettani, anatómiai és a humán pszichofiziológiai eredményekből régóta tudjuk, hogy a látásnak legalább két szakosodott alrendszere létezik. Korábbi beszámolók szerint a dorzális occipitoparietális pálya a térlátásra, míg a ventrális occipitotemporális pálya a tárgyfelismerésre szakosodott Ungerleider - Mishkin, David A. Milner és Melvyn A. Goodale új értelmezésben szemlélik a funkcionális szétválást: a két pálya eltérő műveleteket hajt végre a mindkettőjük által hozzáférhető információn a tárggyal és annak téri elhelyezkedésével kapcsolatban.

A dorzális pálya feldolgozása közvetíti a vizuálisan irányított mozgás kontrollját, míg a ventrális pálya lehetővé teszi az észlelt tárgy képi és kognitív reprezentációjának és jelentőségének kialakítását Milner - Goodale, A korábbi megközelítések Ungerleider - Mishkin, a két pálya közti képi attribútumok mint a mozgás és téri elhelyezkedés a dorzális, szemben az irányultság, szín, méret és forma a ventrális látópályában feldolgozásának munkamegosztására összpontosítottak, és azt feltételezték, hogy a két pálya kimenete a világ cselekvést és tudatos észlelést egyaránt szolgáló egységes reprezentációjában egyesül.

Goodale és Milner kisebb hangsúlyt fektetnek a képi attribútumokat feldolgozó párhuzamos folyamatokra, miért lassú a látás a filogenetikailag releváns funkcionális szempontokra összpontosítanak.

A reprezentációkhoz a két látópálya által végzett különböző műveleteken keresztül férhetünk hozzá.

A cselekvő rendszer feladata a megfigyelőhöz képest pillanatról pillanatra változó tárgyak tulajdonságainak kódolása, ennek megfelelően ez a rendszer on-line, egocentrikus koordinátákat használ, és igen kicsi a memóriaterjedelme. Az észlelő rendszer feladata viszont a tárgyak azonosítása a kognitív rendszer általi további feldolgozás érdekében, ezért ez a pálya tárgyközpontú leírásokra és hosszú távú raktározásra alapoz.

A két pálya kimenete két párhuzamos képi világot hoz létre, az egyik - főképp tudattalan - a cselekvés irányítását végzi, a másik a tárgyak állandó tulajdonságainak tudatos képi tapasztalatával lát el minket. Amennyiben a két látópálya a bejövő információn célirányos cselekvés és észlelés érdekében végzett, valóban eltérő műveletek végrehajtására fejlődött ki, bármilyen fejlődési különválást specifikusan azt miért lassú a látás pályát, dimenziót megcélzó feladatok segítségével fedhetünk fel.

Az eszményi vizsgálat szelektíven a ventrális vagy dorzális látópályát igénybe vevő pszichofiziológiai feladatokat tartalmazna, és egyben azok fejlődési sebességéről, almintázatairól és lehetséges szétválásairól nyerne adatokat.

Szelektíven az egyik pályát célzó feladatokkal a ventrális és dorzális pályák fejlődési görbéit össze tudnánk hasonlítani egymással. Ezt azonban igen nehéz elérni, mert a legtöbb létező pszichofiziológiai eljárás a ventrális pálya funkcióihoz kötődik.

Vegyük észre, hogy az elméleti keret szerint Milner -Goodale,a funkcionális különválás túlmutat a "hol" vs.

Milyen típusú panaszok utalhatnak szembetegségre?

A két pálya jellegzetes tulajdonságai a "cselekvés" vs. Hogyan tudjuk a ventrális pálya funkcióját a legjobban vizsgálni? A pályához tartozó leginkább releváns kérgi terület az inferotemporális IT kéreg.

Az IT-t fontosnak tartjuk a tárgyállandóság, a nagyság és helykonstancia, valamint a rövid távú memória fenntartásában, és alapos tanulmányozásnak lett alávetve viselkedéses és kombinált, léziós vizsgálatokban késleltetett mintapárosítási delayed matching-to-sample - DMS feladat segítségével. Gyermekeknél a korlátozott távolságú téri perceptuális és csökkent kontextuális integrációval kapcsolatos eredményeinkre Kovács et al.

Valóban, makákó majmoknál két további érési év szükséges a feladat egy változatának delayed nonmatching-to-sample - DNMS felnőtt szintű megoldásához Bachevalier, Fény derült arra is, hogy még harminckét hónapos embercsecsemőknek is meghosszabbított tanulásra és érésre volt szükségük a DNMS feladat sikeres megoldásához Overman et al. Miként tudjuk a dorzális pálya funkcióját a legcélravezetőbben miért lassú a látás A dorzális pálya "énközpontú referenciakeretet, a tárgyak egyik pillanatról a másikra hozzáférhető információit használja fel" Goodale,