Az oktatási módszerek csoportosítása

Oktatás különböző szempontok szerint, Milyen oktatási és értékelési módszereket alkalmaznak a pedagógusok?

Néhány gondolat az oktatási módszerekhez a mélyinterjúk tükrében A néhány kiválasztott igazgatóval folytatott további beszélgetésekből mélyinterjú sajnos az látható, hogy meglehetősen nagy fogalmi zavar uralkodik az egyes módszerek elnevezésének tekintetében.

szklerotikus plakkok a látáson

Ez némileg meg is kérdőjelezi az egyes kérdésekre adott válaszok hitelességét. Például a projekt fogalmát csak néhány igazgató értelmezte helyesen. A legtöbb hátrányos helyzetű gyerek általános iskolai nevelését ellátó iskola esetében például a következőképpen.

III A játék oktatási folyamata

Egy-egy tematikai egységet dolgoznak fel pl. A munkát produktummal zárják, amit megmutatnak szélesebb nyilvánosság számára is faliújság, táncműsor, gyűjtőmunka produktumai. Többek szerint viszont nincs náluk ilyen, nem szerepel a nevelési tervükben, ahogyan általában fogalmaztak. De voltak, akik egyszerűen csak nemmel, vagy sehogyan sem válaszoltak az ilyen jellegű kérdésre. Nem kimondottan felzárkóztató, ha egy nagyon szűk témáról nagyon széles információmennyiséget ad.

A csoportmunkán többen csoportbontást értettek, elsősorban a különböző nyelvi órákra oktatás különböző szempontok szerint a matematikára gondoltak. Rendkívüli változatosságot mutatnak a különböző csoportalakítások abban a tekintetben is, hogy heterogén, vagy homogén módon szerveződnek, elsősorban a gyerekek tudásszintje alapján. A sok hátrányos helyzetű gyereket nevelő iskolák általában a heterogén csoportösszetételt tekintik jónak, kiemelve a jó tanuló gyerekek húzószerepét.

A kevés hátrányos helyzetű gyereket oktató iskolák, ahol kifejezetten jók a kompetenciamérés eredményei, ha nem is mindig mondják ki, de félnek az integrációtól, a heterogén gyerekcsoportok oktatásától.

Vannak igazgatók, akik kifejezetten elzárkóznak az integrációtól, mások társadalmi hatásait tekintve hasznosnak tartanák, de ugyanakkor jelzik, hogy az sokkal nagyobb pedagógiai feladat. A differenciálást jó módszernek tartják, de az igazgatók szerint ez elsősorban az eltérő szintű feladatok oktatás különböző szempontok szerint jelenti a különböző tanulók számára.

Do schools kill creativity? - Sir Ken Robinson

Tehát a megkérdezett igazgatók valószínűleg csak a tudásszint szerinti differenciálást értik a fogalmon, ami viszont növeli a gyerekek közt amúgy is meglévő különbségeket. Amint arra a differenciálással foglalkozó oktatás különböző szempontok szerint utaltunk is, a fent említett módon alkalmazott differenciálás lehet elterjedt.

Érdekesek azok a válaszok, amikor az igazgató szerint dolgoznak csoportmunkában a gyerekek, de a kognitív tevékenység látássérüléssel módszereket nem használják az oktatás során.

A leggyakrabban alkalmazott munkamódszernek az igazgatók egyértelműen a frontális módszert jelölték meg. Bár többen megjegyezték, hogy tantestületük ismerkedik az egyéb lehetőségekkel is.

Ez összhangban van az oktatás különböző szempontok szerint azon válaszaival, hogy általában a tantestületekben történnek különböző jellegű innovációk ezen a területen.

Oktatási és pedagógiai módszerek - tanítás a gyakorlatban - SKOLL

Térjünk még egyszer vissza az integrált nevelés megvalósíthatóságának kérdéskörére! Az interjúkból egyértelműen látható, hogy a sok hátrányos helyzetű gyereket nevelő általános iskolák esetében a fenntartó önkormányzat általában igyekszik biztosítani a fejlesztéshez szükséges személyi hátteret fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok alkalmazásával.

De ez sajnos nem mondható el a sok hátrányos helyzetű gyereket nevelő középiskolák esetében. Ott a különböző szakos pedagógusokra hárul a hátrányos helyzet kezeléséből adódó minden feladat, ezekhez nem kapnak segítséget! Értékelés A fogalmak tisztázása A tanulók sokoldalú felkészültségét és tevékenységét fejlesztő különböző differenciált pedagógiai szervezési eljárások, az újszerű tanítási módszerek speciális értékelési eljárásokat is igényelnek. A tanulói teljesítmény visszajelzésének a tanítási-tanulási folyamat egészében, annak minden mozzanatában meg kell valósulnia.

A pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények folyamatos individuális megerősítése, a hiányosságok korrekciója, kiküszöbölésük indirekt támogatása szükséges.

DIDAKTIKA | Digitális Tankönyvtár

Az értékelés nem más, mint a célok és az eredmények összevetése, az eredmények vizsgálata abból a szempontból, hogy céljaink szerint minek kellett volna eredményként létrejönnie. A pedagógiai értékelésnek ez a fogalma nagyon tág. Magában foglalhatja egyebek mellett a tanulók neveltségi szintjének, a tanár munkájának, egy egész iskola vagy több iskola munkájának, a tantervnek, a taneszközöknek stb. Kérdőívünkben figyelmünket egyedül a tanulói teljesítmények értékelésére összpontosítottuk.

A pedagógiai értékelésnek a következő fő formáit szokás megkülönböztetni: diagnosztikus, formatív és szummatív. Amennyiben a tanár a tanulók olyan tudáselemeire kíváncsi, amelyek szükségesek bizonyos új ismeretek feldolgozásához, meg akarja ismerni a gyerekek előzetes tudását, akkor a diagnosztikus módszert alkalmazza.

A didaktika kritériumai

Ez történhet írásban, szóban, de valamilyen cselekvés, tanulói aktivitás részeként is. Az előzetes tudás lehet a gyerekek esetleges naiv elképzelése az éppen feldolgozni kívánt tananyaggal kapcsolatban, a gyermektudomány elemei, pl. De lehet az is, hogy korábbi tananyagrészek ismeretére kíváncsi a tanár, melyek szükségesek a továbbhaladáshoz. Amikor egy új anyagrész feldolgozásában már teljesen elmerült a tanulócsoport, és a tanár tudni szeretné, hogy a gyerekek ténylegesen mennyit is értettek meg belőle, akkor kerül sor a formatív értékelésre.

  1. Oktatási módszerek és oktatásszervezési módok fejezet Dr.

Ez szintén történhet szóban és írásban is. Mivel még nem fejeződött be teljesen az adott anyagrész feldolgozása, ezért a hiányosságokra vissza lehet térni, az esetleges félreértéseket, hibás tanulói konstrukciókat ki lehet javítani.

Jelenlegi hely

A formatív értékelés elnevezése onnan származik, hogy ebben a tanulási szakaszban az értékelés közvetlenül a tanuló, illetve a tanulás formálását, alakítását célozza. Míg a diagnosztikus értékelés elsősorban a tanár számára szolgál visszajelzéssel, addig a formatív értékelés esetében a visszajelzés címzettje a tanuló. Információt ad arról, hogy hol tart a tanuló, mit tud és mit nem tud, hol vannak hiányosságai. Ezáltal segíti a tanuló önértékelését.

látás plusz mínusz 1

Ha a szem látás azt mondtuk, hogy a folyamat kezdetén áll, akkor a formatív értékelésről azt mondhatjuk, hogy mintegy végigkíséri a pedagógiai folyamatot. Amikor teljes mértékben befejezte a csoport az adott anyagrész feldolgozását, következik a szummatív, lezáró, összegző értékelés.

Ez többféleképpen is történhet. A hagyományos iskolai szituációkban úgynevezett témazáró dolgozatot írnak a gyerekek, ilyen az év végi osztályzat adása, illetve ebbe oktatás különböző szempontok szerint kategóriába tartoznak a különféle külső vizsgák, mint az érettségi, a felvételi, a nyelvvizsga, a KRESZ-vizsga szervezése stb. Az osztályzatok mindig szummatív funkciót töltenek be még látomás 100-ból 20 is, ha formatív megerősítési szerepük is jelentős.

Fontos megjegyezni, hogy a diagnosztikus értékelésnél, amikor a gyerekek előzetes ismereteit méri fel a tanár, semmiképpen nem szabad minősítő értékelést alkalmazni, hiszen annak nem ez a funkciója. Nem szabad rossz osztályzatot adni, amennyiben az iskola az értékelésnek ezt a formáját alkalmazza. A gyerekek soha többet nem fogják neki elmondani saját gondolataikat.

Esetleg elérhető vele az, hogy inkább előre elolvassák a tankönyvet, és az abból bemagolható mondatokat adják vissza, de arról, hogy valóban megértették-e, elfogadták-e az új gondolatokat, nem tud oktatás különböző szempontok szerint a tanár. A formatív értékelés esetében lehet már minősíteni, de az semmiképpen ne számítson véglegesnek!

A tanár munkáján alapuló oktatási módszerek

Ki lehessen javítani, hiszen ha a diák jól megtanulta és ténylegesen meg is értette az adott tananyagot, akkor valójában megérdemli a jobb osztályzatot, amennyiben így értékelnek az adott iskolában. Lehet olyan oktatás különböző szempontok szerint is alkalmazni például, hogy a tanár csak annak a tanulónak írja be az osztályzatot, aki kéri.

Napjainkban a pedagógiai értékelésének egy újfajta eleme jelent meg, ez a portfolió, amely nem más, mint válogatás a tanulók szakmai anyagaiból. Mintegy alátámasztása annak, hogy a tanulók az évek során mit és hogyan tanultak. A portfoliónak azt kell bemutatnia, hogy miként fejlődtek a diák személyes, kognitív, szociális és a speciális különböző kompetenciái.

hogyan romlik a látás korunkban

A portfolió értékelése alagút látás férfiaknál a tanár és a diák számára láthatóvá, értelmezhetővé válik a tanulás folyamata, az adott eredményhez vezető út is. A portfolió értékeléséhez is láthatóvá kell tenni az adott tanulási egység célkitűzéseit, a tanulási egység tevékenységének, tanulási, gondolkodási folyamatának produktumait. A tervek, a vázlatok, a teljesített — kapott és vállalt — feladatok, az ön értékelések, az írásos reflektálások stb.

A munkán látható a tanár segítsége is. A jó portfolió mindig a valóságot tükrözi; szelektív, reflektív, szerkesztett, állandó változásban van.

Radnóti Katalin

Az értékelés esetében felmerül a viszonyítás problémája. Az értékelés mindig két fázisra osztható.

  • Az oktatás különböző szempontok szerint történik. A módszer fogalma

Először adatokat kell gyűjteni a tanulók teljesítményéről: meg kell hallgatni a feleletet, meg kell íratni és ki kell javítani a dolgozatot, meg kell vizsgálni a tanulók önálló munkáját stb. A második fázis a szűkebb értelemben vett értékelés, amelynek során az eredményeket összevetjük a követelményekkel. Ez a viszonyítás azonban többféle lehet. Az egyik, ha a teljesítményeket csak a követelményekhez viszonyítjuk, és értékelésünk azt fejezi ki, hogy az előre meghatározott kritériumoknak megfelel-e, és milyen mértékben felel meg a tanulói teljesítmény, akkor kritériumorientált értékelésről beszélünk.

Didaktikai célok és módszerek

A másik, ha a tanulók teljesítményét egymáshoz is viszonyítjuk, vagyis az oktatás különböző szempontok szerint számít, hogy egymáshoz képest hol helyezkednek el; az egyéni eredmény hogyan viszonyul az átlaghoz, a tanulók hány százaléka helyezkedik el fölötte vagy alatta, akkor az értékelés normaorientált.

Az iskolai gyakorlatban általában a kétféle szemlélet valamilyen keverékével lehet találkozni. A tisztán kritériumorientált értékelés alkalmazásakor előfordulhat, hogy mindenki egységesen rossz, vagy ellenkezőleg, oktatás különböző szempontok szerint egységesen jó osztályzatokat kap, a mezőny tehát nem húzódik oktatás különböző szempontok szerint.

Ez az értékelés objektivitása szempontjából jó és igazságos. Azonban kétségkívül mindkét eset demotivál: az előbbi esetenként tragikus mértékben, az utóbbi pedig csak azáltal, hogy a tanulók egy része nagyobb teljesítményre lenne képes, mint amennyivel ez az értékelési forma megelégszik. A következetesen normaorientált értékelés nagy hátránya az, hogy nem világosak a követelmények, azok mintegy mozgó jellegűek: a jobban teljesítő tanulócsoportban magasabbak, mint az alacsonyabban teljesítők között.

Ebből következik, hogy ugyanaz a teljesítmény az egyik tanulócsoportban kiválónak, a másikban közepesnek, a harmadikban egyenesen gyengének minősülhet. Még súlyosabb következmény, hogy ez az értékelési forma logikai szükségszerűséggel termeli ki a gyenge eredményeket: a jelesnek csak akkor van értelme, ha elégséges is van.

A didaktikai feladatok és az oktatási módszerek, munkaformák Mi az a didaktika, melyek a különböző didaktikai feladatok és fogalmak, milyen didaktikai célok és tanítási módszerek léteznek? A különböző oktatási módszerek lényege a tanulás, illetve a tanítás közötti harmónia kialakítása. Az egyes tanítási és pedagógiai módszerek alapját a különböző didaktikai feladatok képezik, amelyek együttese meghatározza a tanórák típusát, lefolyását.

A tanár dilemmáit csak növeli, hogy gyakran felmerül egy harmadik viszonyítási módszer szükségessége is, mégpedig, hogy egy tanuló teljesítménye sokszor úgy ítélhető meg leginkább, ha saját korábbi teljesítményéhez viszonyítjuk. Ez a felfogás gyermekcentrikus, viszont a teljesítményeket teljesen összemérhetetlenné teszi: ugyanaz a teljesítmény kiválónak fog minősülni az egyik, és gyengének a másik tanuló esetében Oktatás különböző szempontok szerint Érdemes röviden áttekinteni a tanulói értékelés funkcióit myopia látás-helyreállítási módszerek a tanulók szempontjából is!

Erre azért van szükség, mert még mindig az a leggyakoribb, hogy pusztán a szelekciós, osztályozó funkció jut szerephez a pedagógiai gyakorlatban. Pedig még a következő hatásai is vannak: megerősítés, kontroll, visszacsatolás, motiváció, és információt is közvetít a tanuló produkciójáról, tevékenységéről.

Arról tudósít, hogy a kitűzött célokat, kritériumokat milyen eredményességgel közelítette meg, érte el a tanuló. A teljesítmény-visszajelzés orientáló funkciója akkor érvényesül, ha az adott teljesítmény színvonalának ismeretében a hogyan tovább, jobban kérdésekre is választ kapnak a tanulók.

A didaktikai feladatok és az oktatási módszerek, munkaformák - SKOLL

A hatékony továbbhaladás céljából orientálja a tanár a tanítványokat a további teendőkről, a pótlás, korrekció, tanulási technika, stratégia, módszer, stílus formáiról, módozatairól. A szabályozó funkció célja a teljesítmények ismeretében a további tanulási, illetve tanítási tevékenységgel kapcsolatos döntések, tervezés, szervezés, kivitelezés hatékony szabályozásának átgondolása.

A fejlesztő funkció ahhoz járul hozzá, hogy a tanuló az értékelés során soha sem egy statikus állapotról kapjon visszajelzést, hanem a fejlődés perspektívájában helyezze el a produkcióját a tanár, biztosítsa a tanulót értékeléskor a fejlődés lehetőségéről, esélyéről, mutasson rá arra, hogy az aktuális tanulói produkció miben jobb, több máris a megelőzőnél, s az esetleges hiányok miként korrigálhatóak a későbbiekben. Korábbi kutatások A as obszervációs vizsgálatok során érdeklődtünk a középiskolai tanároktól több mint fő, ötfokú skála alkalmazásávalhogy milyen jellegű tanulói produktumokat értékelnek munkájuk során.

A válaszok nem különböznek lényegesen az egyes tantárgyak esetében.